Schaffer Alfréd a magyar labdarúgás első világklasszis középcsatára volt, kétszer lett európai aranycipős. Németországban és Ausztriában Futballkirálynak nevezték, mert akkora volt a tekintélye. Világviszonylatban is ő volt az egyik első, igazi profi labdarúgó, aki oda igazolt, ahol jobban megfizették. Klubcsapatai számát tekintve is világcsúcstartó, tizenhat év alatt huszonegy csapatnál volt igazolt játékos. Edzői pályája is tele van sikerekkel. Ausztriában, Németországban és Csehszlovákiában is volt bajnokcsapat edzője. Itthon a Hungáriával kétszer bajnok, majd a magyar válogatott edzőjeként VB ezüstérmes. Olaszországban vele lett először bajnok az AS Roma. Tovább után a pazar pályafutás részleteit is megismerhetjük - ismét medco klaviatúrájából.
Pozsonyban született német-magyar vegyes házasságban. Később a család Budapestre költözött valamikor a századfordulón. A tízes évek elején sok csapatnál megfordult, többek között a Tipográfiánál és a BAK-nál is, de a Tatabányánál tűnt fel igazán, miután megnyerték a vidék bajnokságát 1912-ben. Az FTC-vel játszott döntő 4:3-as állásnál félbeszakadt. A Tatabánya mindhárom gólját ő szerezte! A fővárosi klubok vetélkedtek a megszerzéséért. Az FTC-be leigazolt, de nem léphetett pályára. Emiatt kérte átigazolását a rivális MTK-ba 1913-ban. 1915 őszén már ő volt a gólkirály. 1915-19-ig az MTK-ban 84 mérkőzésen lépett pályára és 159 góllal minden rekordot megdöntött!
A válogatottba csak 1915 novemberében került be, a közönség követelésére. Az MLSZ nem kedvelte, mert sokszor átigazolt, néha év közben is. Sorozatban 15 válogatott mérkőzésen szerepelt, és összesen 17 gólt lőtt, egy kivételével Ausztria ellen. Mackós termete ellenére gyors volt, ötletes és rendkívül technikás. Például az ő találmánya a labda combbal történő levétele. A 11-eseket mindig vele végeztették, mert szinte kötélből voltak az idegei. Volt, hogy többször újra rúgatták vele, de mindig belőtte. A kapusok néha elugrottak nagy erejű lövései elől. Az MTK-nál a skót, sok passzos játékot játszották Jimmy Hogan mesteri irányítása alatt A legerősebb védőfalat is megbontotta passzaival, majd óriási erejű, védhetetlen gólokat lőtt. Az MTK az 1917/18-as bajnokságban szinte felülmúlhatatlan, 147:10-es gólarányt ért el a Braun, Orth, Schaffer, Schlosser, Szabó csatársorral. Braun és Orth akkor tűntek fel, Slózi a másodvirágzását élte, de a Spéci volt a király! 46 gólt lőtt, Slózi pedig 41-et ebben a bajnoki szezonban. Egyedül a Törekvés ellen vesztettek pontot.
A Tanácsköztársaság alatt funkciót vállalt a Bokányi Dezső vezette kormánybiztosságon. Az 1919 áprilisi, budapesti magyar-osztrák mérkőzésen puskával jelent meg. Az MTK 1919 nyarán Németországi túrára utazott. A németek abban az évben megverték az osztrákokat Bécsben 4:0-ra, tehát nagyon erősek voltak. Az MTK túrája ennek ellenére egy diadalmenet volt. Stuttgart, Nürnberg, München, Fürth és Karlsruhe csapatait is leiskolázták. Hat mérkőzés, hat győzelem, 23:6-os gólarány! Hugo Meisl, a hírneves osztrák szövetségi kapitány szerint akkoriban a világ három legjobb csapata a Barcelona, a Sparta Praha és az MTK volt! Ő volt az első világklasszis magyar középcsatár! Méltó előfutára volt a később világhírű Orth, Sárosi, Zsengellér, Deák, Hidegkuti és Albert által fémjelzett magyar középcsatár-hagyományoknak.. A „Spéci” azonban egyedülálló volt abban, hogy egyszerre volt nagyon gólerős, és zseniális irányító is. Közülük igazi kimagasló edzői eredménye csak neki volt – egy VB második hely.
Politikai szerepe miatt 1919 nyarán, az MTK külföldi túráját követően már nem tért vissza. Előbb svájci, majd német és osztrák csapatok igazolták le. Mindig oda ment, ahol jobban megfizették, ezzel is megelőzte korát. Ő volt az első, igazi profi játékos. Megtehette, mert olyan híre és tekintélye volt. 1920-ban az FC Basel-ben például le akarták szállítani a fizetését, mert több volt, mint a polgármesteré. Ezért inkább ő jött el. Világcsúcsot ért el azzal, hogy 16 év alatt összesen 21 csapatnál volt igazolt játékos! Németországban és Ausztriában olyan tekintélye volt, hogy „Fussballkönig”-nek nevezték. Zsonglőrként elkápráztatta a német és osztrák futballközönséget. Nem volt elég gyors, de ő találta ki, hogy inkább a labda fusson, mint a játékos. Zseniálisan szervezett és osztogatott.
„Egyszerre volt pilóta és navigátor. Keringő és csárdás váltakozott.” - így áradoztak róla a lapok. Kétszer is bajnok lett Dél-Németországi csapatokkal 1921-ben és 1922-ben. 1923-tól játékos-edző dupla fizetésért. Bajnok lett vele az Amateure Wien, és a Sparta Praha is. Prágában 6000 koronát keresett, kétszer annyit, mint csapattársai. Játékos pályafutását 1926-ban fejezte be, ezt követően edző lett. 1933-ban rövid időre hazajött a Hungáriához, de már nem lépett pályára. Egy évre még visszament Németországba, és Birodalmi bajnok lett vele az 1 FC. Nürnberg 1934-ben.
A faji törvények miatt 1935-ben hazajött. A Hungária edzője lett 1935-ben. Cseh „Matyi” nem akart beállni a sorba. Spéci leállította a labdát a 16-osra, sétapálcáját pedig feltette a felső kapufára. Tíz lövésből Cseh „Matyi” csak háromszor talált, a „Spéci” pedig hétszer. Ezután már előtte is megvolt a tekintélye. Edzőként nagyon jó pedagógus volt. Játékosát, Sebes Gusztávot is oktatta. Az akkor már a harmadik x felé közeledő játékosnak elmagyarázta, hogy addig kell beépíteni a fiatalokat a csapatba, amíg az idősebb játékos még jó formában játszik, hogy tőle tanuljon. Változatlan összeállításban vele kétszer egymás után is bajnok lett a Hungária.
1938-ban a magyar válogatott edzője lett Dietz Károly mellett. Jelentős szerepe volt a csapat döntőbe jutásában. Nem értett egyet a kapitánnyal a döntőre küldött csapat összeállításában, mert ő a svédek ellen briliáns játékkal 5:1-re győzött csapatot játszatta volna./Szabó – Korányi, Bíró – Szalay, Turay, Lázár – Sas, Zsengellér, Sárosi, Toldi, Titkos/ Arról nem tehetett, hogy a döntő előtt az olasz kapitány, Vittorio Pozzo bement Dietz Károly szobájába két másik férfi társaságában, és titkos tárgyalást folytattak. Ezt követően Dietz bejelentette, hogy a döntőre Toldit kihagyja. Az indok az volt, hogy Toldi forrófejű, és összeugorhat az olaszokkal, és esetleg kiállíthatják. Erre tiltakozásul Turay és Korányi is lemondta a részvételt.
Tudni kell, hogy Toldi igazi szív-játékos volt, és a zseniálisan kombináló, művész csapatban szükség lett volna a döntőben is egy törő-zúzó, sikerorientált játékosra.(A mostani csapatunkban kicsit ilyen Torghelle) – Mindenesetre az elveszített döntő után Dietz Károlyt majdnem meglincselték a Keletiben. 1939-ben ismét külföldre kellett mennie az erősödő antiszemitizmus miatt. Tudjuk, hogy az erős árjásítás miatt 1940-ben az MTK kénytelen volt feloszlatni önmagát. Olaszországban először vele lett bajnok az AS Roma 1942-ben. 1943-44 –ben kupagyőzelemre vezette a Ferencvárost. 1944 őszén már nem volt hova mennie, a magyar hatóságok, jelentős érdemei ellenére, zsidó származása miatt Dachauba deportálták.
A németek sem voltak tekintettel jelentős múltjára és népszerűségére. 1945 tavaszán a szövetségesek szabadították fel a tábort. Nyáron a Bayern München edzője lett. Azonban a koncentrációs lágerélet felette sem múlt el nyomtalanul, és Münchentől 40 km-re, egy üdülőhelyen, a vasútállomáson holtan találták 1945 augusztus 30-án. Nagyon méltatlanul halt meg. Az itthoni méltatás teljesen elmaradt, emigráns élete és profi pályafutása miatt. Életének az 1944-45 közötti szégyenletes lágeréletéről minden életrajzi adat mélyen hallgat. Kizárólag a külföldnek szánt, angol nyelvű Wikipédiában olvasható. Egy német nyelvű életrajz úgy emlékezik meg róla, mint a Nürnberg-i klub legendájáról. A század 1000 híres labdarúgóját ismertető albumban úgy szerepel, mint az első világklasszis, német származású -sic!- profi labdarúgó!
Legnagyobb eredményei:
Játékosként:
- Hétszeres bajnok 1915 ősz (nem hivatalos Hadi Kupa), 1916/17, 1917/18, 1918/19 MTK, 1920/21 FC Nürnberg (össznémet bajnok), 1921/22 Wacker München (délnémet bajnok), 1923/24 Amateure Wien, 1925/26 Sparta Praha /1923-tól játékos-edző/
- Kétszeres gólkirály 1915 ősz 19 gól (nem hivatalos), 1917/18 46 gól/22 mérkőzés, 1918/19 41 gól/19 mérkőzés
Edzőként:
- Hatszoros bajnok: 1923/24 Amateure Wien, 1925/26 Sparta Praha, 1933/34 FC Nürnberg, 1935/36 Hungária, 1936/37 Hungária, 1941/42 AS Roma
- 1938-ban VB ezüstérmes a Magyar válogatott edzőjeként.
- Háromszoros kupagyőztes: 1923/24 Amateure Wien, 1939/40 Rapid Bucuresti, 1943/44 Ferencváros
Utolsó kommentek